Forgácslap osztályozása

Alkalmazás szerint: A osztályú forgácslap; B osztályú forgácslap.
Szerkezet szerint: Egyrétegű szerkezet; háromrétegű szerkezet; osztályozott szerkezet; orientált forgácslap; ostyalap; öntött forgácslap.
Gyártási mód szerint: lapos sajtolású forgácslap; extrudált forgácslap. Felhasznált alapanyagok szerint: Fa forgácslap; zacskó forgácslap; lencsíra forgácslap; pamutszárú forgácslap; bambusz forgácslap stb.; cementkötésű forgácslap; gipsz kötésű forgácslap.
Felületi állapot szerint:
1. Befejezetlen forgácslap: Csiszolt forgácslap; csiszolatlan forgácslap.
2. Kész forgácslap: impregnált papírfelülettel; dekoratív laminált felületű; furnérozott felületű; felületbevonattal; PVC-bevonatú stb.
A forgácslap három típusba sorolható sűrűség szerint: kis sűrűségű (0,25–0,45 g/cm³), közepes sűrűségű (0,45–0,60 g/cm³) és nagy sűrűségű (0,60–1,3 g/cm³), bár a gyártás jellemzően 0,60–0,70 g/cm³ közötti sűrűségre összpontosít. A táblaszerkezet alapján három típusa van: egyrétegű, háromrétegű (többrétegű is) és osztályozott szerkezetek. Vízállóságuk alapján beltéri és kültéri besorolásúak. A táblán belüli részecskék orientációja alapján két típus létezik: orientált és véletlenszerű. Ezenkívül léteznek nem fából készült anyagokból, például pamutszárból, kenderszárból, bagaszból és rizshéjból készült forgácslapok, valamint szervetlen kötőanyagokkal készült termékek, például cementkötésű fagyapot lapok és cementkötésű forgácslapok. A forgácslap specifikációk széles skálájával kapható; a vastagságok 1,6 mm és 75 mm között változnak, a 19 mm a szabványos vastagság. A forgácslap minőségének értékelésekor általában figyelembe veszik az olyan kulcsfontosságú fizikai tulajdonságokat, mint a sűrűség, a nedvességtartalom, a vízfelvétel és a vastagságduzzadás, a mechanikai tulajdonságok mellett, mint a statikus hajlítószilárdság, a belső kötési szilárdság (a felületre merőleges húzószilárdság), a csavartartó képesség, a rugalmassági modulus és a merevségi modulus. A feldolgozási jellemzőket, beleértve a megmunkálhatóságot, ragaszthatóságot és festhetőséget is figyelembe veszik. A speciális alkalmazásokra szánt forgácslapoknál további tulajdonságokat – például elektromos, akusztikai és termikus jellemzőket, valamint a bomlás-, tűz- és égésállóságot – a konkrét végfelhasználás alapján kell figyelembe venni.